Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
2.74 MB
2026-02-06 10:16:49
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
20
56
1994. december 23.
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

Határozatok száma: 270/1994-tól 274/1994-ig.
Rendeletek száma : 36/1994, 37/1994, 38/1994.

Napirendi pontok:
1.) Interpellációk, kérdések
2.) Javaslat Suhai Sándor polgármester illetményének megállapítására (Írásban)
Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző
3.) Javaslat a helyi iparűzési és a vállalkozók kommunális adója rendeletek módosítására (írásban)
Előadó: Suhai Sándor polgármester
4.) Javaslat az építményadóról szóló rendelet megalkotására (írásban)
Előadó: Suhai Sándor polgármester
5.) Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlankezelési Intézménye vezetői munkakörének betöltésére (írásban)
Előadó: Suhai Sándor polgármester
6.) Előterjesztés a Városi Televízió átalakításával kapcsolatos 240/1994. számú határozat végrehajtásának felfüggesztésére (írásban)
Előadó: Suhai Sándor polgármester
7.) Előterjesztés a Kossuth téri közúti és a Ligeti utcai gyalogos felüljárók állapotáról (írásban)
Előadó: Suhai Sándor polgármester

A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével:


1-16/1994.
NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1994. december 23-i üléséről
Határozatok száma: 270/1994-t61 274/1994-ig. Rendeletek száma : 36/1994, 37/1994, 38/1994.
JEGYZŐKÖNYV
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1994. december 23-án (péntek) 14.00 órakor tartott üléséről.
Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme
(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.)
Jelen vannak: Balogh György, Bicsák Miklós, Broczkóné Dr.
Bárányi Enikő, Béres Márton, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgatő Sándor, Dr. Horváth György,Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Kovács Tamás, Krémer József, Magyar József, Marton István, Őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.
Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet, Dr. Spingár László, Karmazin József, Cserti Tibor, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezetők, Berezeli Emília főépítész, Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője, Teleki László kisebbségi önkormányzati képviselő.
Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a közgyűlés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Pártcsatározásoktői, torzsalkodásoktól és talán viszálymentes négy évet kívánok a testületnek. Had hívjam fel a figyelmüket arra, hogy népünket mindig az tette naggyá, ha valami, vagy valaki egységbe tudta kovácsolni az érdekeket.
Megállapítom, ,hogy a képviselőknek több mint fele megjelent, ezért a közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitom. Tarnóczky Attila 1994. december 21-ei ünnepélyes ülésen hivatalos elfoglaltsága miatt nem tudta letenni az esküt, kérem képviselőtársamat fáradjon a mikrofonhoz és mondja utánam az eskü szövegét.
(Tarnóczky Attila az esküt leteszi.)
Suhai Sándor: Amennyiben egyetértenek a napirendi pontok sorrendjével, szíveskedjenek megszavazni.
2
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:
1.) Interpellációk, kérdések
2.) Javaslat Suhai Sándor polgármester illetményének megállapí-
tására (Írásban)
Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző
3.) Javaslat a helyi iparűzési és a vállalkozók kommunális adója rendeletek módosítására (Írásban)
Előadó: Suhai Sándor polgármester
4.) Javaslat az építményadóról szóló rendelet megalkotására (írásban)
Előadó: Suhai Sándor polgármester
5.) Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlankezelési Intézménye vezetői munkakörének betöltésére (írásban)
Előadó: Suhai Sándor polgármester
6.) Előterjesztés a Városi Televízió átalakításával kapcsolatos 240/1994. számú határozat végrehajtásának felfüggesztésére (írásban)
Előadó: Suhai Sándor polgármester
7.) Előterjesztés a Kossuth téri közúti és a Ligeti utcai gyalogos felüljárók állapotáról (írásban)
Előadó: Suhai Sándor polgármester
Napirend előtt
1.) Interpellációk, kérdések
Tarnóczky Attila: Az elmúlt napokban a polgármester úr több nyilatkozatában elmondta, sikerült elérnie azt, hogy a Polgármesteri Hivatal osztályvezetői és néhány középvezető benyújtsa lemondását. Ezt a tényt Ön úgy értékelte, hogy ez egy gesztus részükről, a polgári demokrácia velejárója. Ezt a kényszerű cselekedetet én gesztusnak nem tudom tekinteni és ez nem felel meg a demokrácia játékszabályainak sem. Megítélésem szerint pillanatnyilag a hivatalban nincsenek igazán legitim középvezetők, ami pedig nagy baj, hiszen az előttünk álló feladatok mindannyiuk komoly szakmai munkáját igényli, és a kialakult helyzetben én nem tudok reménykedni abban, hogy szakmai
3
kérdésekben a polgármester úrral akár ütközésbe kerülhetnének. Megítélésem szerint a történtek rögtönzés jellegűek, igazságtalanok, hiszen a jól, a kevésbé jól, vagy talán rosszul dolgozókat egy kalap alá vesznek, nincsenek összhangban a törvénnyel, megfélemlítő jellegűek, a szakmai vitákat akadályozzák és nem utolsósorban a jó hírnevet is sértik, amikor az illető tisztességes munkájával nem szolgált erre rá. Kérdezem polgármester urat, hogy az osztályvezetőkön kívül kiket érint ez a bejelentett lemondási szándéknyilatkozat? Van-e olyan a nevezettek között, akiknek polgármester úr munkájára nem számit a továbbiakban, kik azok, van-e a távozni kényszerülők mögött olyan utánpótlás, akik legalább nem rosszabbak náluk, vannak-e az érintettek közül olyanok, akiknek a munkájával elégedett, és ha vannak, akkor nevezettektől kíván-e elnézést kérni nagy nyilvánosság előtt? Tisztázni kellene, hogy ezzel a lemondási szándéknyilatkozattal polgármester úr milyen időhatárig élhet, illetve szándékozik élni. Kérem az elmondottakra a válaszát, amennyiben a válasz személyiség jogokat érint, úgy Írásban kérem.
Suhai Sándor: Képviselőtársam által elmondottak nagy többségével nem tudok egyetérteni. Azzal egyetértek, hogy tanácstalanul áll egy korábban nem gyakorolt, és meggyőződésem szerint egy kellemes, nemes gesztus előtt. 6 ezt egész másként látja, egy kellemetlen, megalázó procedúrának érzi, amely után nagy nyilvánosság előtt elnézést kell kérni. Rögtönzésről semmi esetre sincs szó, hiszen minden választópolgár találkozott azzal a nem titkolt szándékommal, hogy a Polgármesteri Hivatal középvezetőit szükség esetén ki szándékozom cserélni. A jegyzőnövel egyeztettem e kérdésben és miután ez megtörtént, ezután már teljesen jogszerűen el lehet járni. Az első munkanapomon hoztam az osztályvezetők tudomására, hogy egy ilyen gesztussal az 6 érdeküket védve mennyire egyetértenék. Egy osztályvezetőt minden magyarázat nélkül fel lehet menteni, de én úgy éreztem, hogy ha valaki benyújtja a vezetői megbízás alóli felmentési kérelmét, ezzel védettebbé válik, mivel bárkinek mondhatja, hogy én ebben az új helyzetben, esetleg ezzel az új polgármesterrel nem tudok együtt dolgozni, és ezért benyújtottam a lemondásomat. Ez nem sérti az osztályvezetők személyiségi jogait, sőt sokkal kedvezőbb pozícióban várhatják a végső döntést. Az osztályvezetők mindaddig legitimek, amíg esetleges felmentésük meg nem történik.
Dr. Henczi Edit: A polgármester úrral közöltem, hogy abban az esetben, ha nem tud velem együtt dolgozni, felajánlom a lemondásomat és Így a testület másik jegyzőt választhat. Az osztályvezetőkkel kapcsolatos munkáltatói jog 1994. december 12-től a jegyzőé, az egyetértés jog pedig a polgármestert illeti. A polgármester és a jegyző együtt dönthet az osztályvezetők kérdésében. Nem arról van sző, hogy az osztályvezetőket le kívánnánk váltani, azonban ha a testület a hivatal szervezetét megváltoztatja, akkor előfordulhat, hogy lesz olyan osztályvezető aki a jelenlegi osztályszervezet megszűnése miatt elveszti osztályvezetői állását, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne kerülhetne egy másik osztály élére. Kérem a képviselőket, hogy fogadják el a polgármester úr válaszát és ha változásra kerül sor, ezt Önök elé tárjuk.
4
Suhai Sándor: Megkérdezem képviselő urat kielégíti-e a kapott válasz.
Tarnóczky Attila: Polgármester úrnak nem azt a jogát vontam kétségbe, hogy a munkatársait megválogathassa, hanem az eljárás sommásságát. Arra a kérdésemre, hogy az osztályvezetőket tekinthetjük-e helyükön megerősített osztályvezetőknek, erre nem kaptam választ, Így nem tudom elfogadni az Ön válaszát.
Suhai Sándor: Az osztályok beszámoltatása, valamint a racionalizálási terv áttekintése megtörténik jövő év elején, ezért addig nem tudunk konkrétan személyekben fogalmazni. Aki az interpellációra adott választ el tudja fogadni, kérem szavazzon igennel.
A közgyűlés 14 szavazattal, 11 ellenszavazattal az interpellációra adott választ elfogadja.
Suhai Sándor: Teleki László a kisebbségi önkormányzat helyiség igényével kapcsolatos kérését szeretné elmondani.
Teleki László: A mai napon átadtam a jegyzőnőnek a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési tervezetét. Nagykanizsa, Ady E. u. 1. szám alatt van két üres helyiség, melyet szeretnénk megkapni. Kérem a közgyűlést, hogy kérésünknek adjon helyt és kaphassuk meg ezt a két helyiséget a kisebbségi önkormányzat céljára.
Dr. Henczi Edit: A helyi önkormányzati kisebbség költségvetését megkaptam, ezt a Gazdasági Osztály felül fogja vizsgálni és a mi költségvetésünkkel együtt kell majd erről dönteni. A két helyiséget a kisebbségi önkormányzat 5 évre határozott időre bérbe kéri, ezért, hogy a vállalkozási szabályzattól eltérhessünk és ne kelljen a helyiségek bérletét megpályáztatni, szükséges a közgyűlés döntése. Kérem, hogy a testület döntsön arról, hogy ezt a két helyiséget a vonatkozó szabályoknak megfelelően 5 évre adjuk bérbe a helyi kisebbségi önkormányzatnak működési feltételeik megteremtése céljából.
Suhai Sándoy: Aki egyetért azzal, hogy a Nagykanizsa, Ady E. u. 1. szám alatti helyiségeket közvetlen bérbeadás útján 5 évre bérbe adjuk a kisebbségi önkormányzatnak, kérem igennel szavazzon.
A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
5
270/1994. számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Ady E. u. 1. szám alatti 2 db irodahelyiséget (korábban az MDF részére ideiglenesen átadott) összesen 44 m2, 1995. január l-t61 1999. december 31-ig határozott időre a Nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat részére a helyiséggazdálkodással kapcsolatos helyi határozatban meghatározott feltételekkel bérbe adja.
Utasítja a polgármestert, hogy jelen határozat végrehajtásáról gondoskodjon.
Felelős : Suhai Sándor polgármester
2.) Javaslat Suhai Sándor polgármester illetményének megállapítására (Írásban) Előadó; Dr. Henczi Edit jegyző
Dr. Henczi Edit: Javasoljuk, hogy a polgármester úr munkabérét a jogszabályban meghatározott keretek között 80 %-ban szíveskedjenek megállapítani. Javaslom továbbá az előterjesztést kiegészíteni azzal, hogy állapítson meg a testület a polgármester részére az alapbérének 30 %-ának megfelelő költségtérítést, mivel e tisztség ellátásához rendkívül sok olyan plusz feladat tartozik, amely plusz költséggel jár.
Palotás Tibor: Szeretném tudni, hogyan számolták ki ezt a 30 %-os költségtérítést.
Dr. Henczi Edit: A polgármester úrnak rendkívül sok olyan kötelezettsége van, melyet a szabad idejében kell ellátnia, ezek elsősorban protokolláris feladatok és plusz költségekkel járnak, továbbá olyan meghívásoknak kell eleget tenni, melyet nem lehet a Polgármesteri Hivatal számlájára terhelni, hanem saját zsebből fizetni. A Zala Megyei Közgyűlés elnökének szintén állapítottak meg költségtérítést, ez egy ma már elfogadott mód arra, hogy a felmerülő plusz költségeket honorálja a képviselőtestület.
Cserti Tibor: A polgármester olyan költségtérítést nem fog kapni jogszabály változás miatt, melyet korábbiakban automatikusan megkapott. Ha Önök a 30 %-os költségtérítésről most nem szavaznak, akkor előfordulhat, hogy a polgármester munkabére kevesebb lesz, mint az előző polgármesteré.
Magyar József: Szeretném tudni, hogy mennyi volt Kereskai úr költségtérítése?
6
Dr. Henczi Edit: A költségtérítése a képviselői alap költségtérítéssel egyezett meg.
Tarnóczky Attila: A jogszabály 50 és 80 % között határozza meg a munkabér összegét településszámtól függően és mivel Nagykanizsa lakossága még távol van a 100.000 főtől és polgármester úr is most kezdi a működését, ezért javaslom a 70 %, mely összege 94.185 Ft megállapítását és igy a testületnek még lesz lehetősége 10 % erejéig a jő munka jutalmazására.
Palotás Tibor: 95.000 Ft-ot, valamint 25 % költségtérítést javaslok elfogadni.
Dr♦ Fodor Csaba: Javaslom 80 %, valamint a 30 % költségtérítés elfogadását.
Czobor Zoltán: A 70 % és 30 %-os költségtérítés elfogadását javaslom.
Dr. Henczi Edit: Tisztelt képviselők, Önök a várost is minősitik azzal, hogy milyen munkabért állapítanak meg a polgármesterüknek. Nagyon jól tudják, hogy egy vállalatnál egy középvezető mennyit keres, ennek figyelembevételével szavazzanak a polgármester díjazásáról.
Magyar József: Én is megalázónak tartom azt, hogy a polgármesternek ennyi a munkabére és mindent ki kell találni ahhoz, hogy magasabb fizetést kaphassanak. Messzemenőleg támogatom, hogy törvényben szabályozzák meg a magasabb polgármesteri fizetéseket.
Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a polgármester munkabére a mindenkori vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény 70 %, azaz 94.185 Ft legyen, kérem szavazzon.
A közgyűlés 10 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a polgármester munkabére 95.000 Ft legyen és 25 % költségtérítés illesse meg, kérem igennel szavazzon.
A közgyűlés 9 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a polgármester munkabére a mindenkori vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény 70 %, azaz 94.185 Ft, továbbá 30 %-os költségtérítés illesse meg, kérem szavazzon.
7
A közgyűlés 13 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
271/1994. számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Suhai Sándor polgármester munkabérét 1994. december 11-tól - a mindenkori vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény 70 %-ában, azaz 94.185 Ft-ban állapítja meg, továbbá 30 %-os költségtérítést állapít meg részére, melynek összege 28.256 Ft.
Utasítja a jegyzőt, hogy a határozatban foglaltak végrehajtásáról gondoskodjon, a miniszteri díjazás változását kísérje figyelemmel és a polgármester munkadíjának változásáról a Zala Megyei TÁKISZ-t értesítse.
Határidő: azonnal és folyamatos Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző
3.) Javaslat a helyi iparűzési és a vállalkozók kommunális adója rendeletek módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester
Czobor Zoltán: A helyi iparűzési adóról szőlő rendelettervezet 3. § (2) bekezdése egy táblázatot tartalmaz. Mi alapján van a kedvezmény megállapítva, ugyanis a kedvezmény mértéke fordítottan arányos a levont adóalapot csökkentő tétellel.
Cserti Tibor: A javaslat azt célozza, hogy ne kerüljenek az adóalanyok (pl. nem kereskedők, nem építőiparban dolgoznak) hátrányos helyzetbe. Ezzel a módosítással megszűnne az 50 %-os kedvezmény, helyébe a négy sávos megoldás lépne.
Papp Ferenc: Az indokolási részben olvasható, hogy megszűnne a sport, kultúra, oktatás és építészeti értékvédelem céljára nyújtott adókedvezmény. Történt-e valamilyen felmérés, hogy mit jelentene ennek megszűnése? Várható-e, hogy a megszűnés a Humán Osztálynál, Gazdasági Osztálynál plusz támogatási igény jelentkezik.
Cserti Tibor: A közfeladatok pénzügyi forrásrendszerét meg kell teremteni. Véleményünk szerint nem a helyi adózási rendszerben kellene a helyi kultúrát, oktatást, sportot támogatni, mert ez gyengíti a helyi szabályozást, hanem ezt más eszközrendszerrel kellene kezelni, pl. alapítványi támogatás.
8
Magyar József: Az ebből befolyó pénz legyen külön kezelve, hogy pályázat útján vagy egyéb módon a sportegyesületek, kultúrális intézmények elnyerhessék.
Suhai Sándor: Ki ért egyet a helyi iparűzési adóról szóló rendelet módosításával, az előterjesztésnek megfelelően?
A közgyűlés 24 szavazattal, 1 ellenszavazattal a rendeletmódosítást elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
36/1994. (XII.23.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 36/1994. (XII.23.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról szóló többször módosított és kiegészített 23/1992. (XII.14.) számú rendelet módosításáról
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Suhai Sándor: A vállalkozók kommunális adójával kapcsolatos rendelet módosításával az előterjesztésnek megfelelően ki ért egyet?
A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
37/1994. (XII.23.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 37/1994. (XII.23.) számú rendelete a vállalkozók kommunális adójáról szóló 24/1992. (XII.14.) számú rendelet módosításáról
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
4.) Javaslat az építményadóról szóló rendelet megalkotására (Írásban)
Előadó: Suhai Sándor polgármester
Palotás Tibor: Miért szükséges a lakásokhoz tartozó terület nagyságának megállapítása?
Cserti Tibor: Az adóalanyoktól teljes mértékű bevallást kérünk, Így amennyiben változna az adókivetés, nem kell ismételten újabb adatokat kérnünk tőlük.
9
Tarnóczky Attila: A 4. § (2) bekezdése alapján mentes az adó alól gépjármű tárolására létesített és hasznosított garázs. A hasznosítással van problémám, ugyanis előfordul olyan eset is, hogy valakinek előbb van garázsa és csak azt követően személygépkocsija, pl. az én esetemben is, mi a gépjármű tárolóban almát és kerékpárokat tartunk. Javasolom, hogy a garázs után abban az esetben kelljen adót fizetni, ha annak használatából a tulajdonosnak, vagy másnak adóköteles jövedelme származik.
Dr. Kerekes József: Az 1. § (5) bekezdésének b.) pontja kimondja: nem magánszemély tulajdonában álló üdülőként hasznosított, az épülettel beépített földrészlet hatszorosát kell fizetni. Kérem, maradjon ki az a szövegrész, hogy "nem magánszemély tulajdonában álló".
Cserti Tibor: Kérem, hogy fogadja el az eredeti előterjesztést a testület és ha valaki a garázst tartósan más célra (pl. műhely) használja, akkor méltányossági alapon egyenként kerüljön sor döntésre.
Tarnóczky Attila: Ha így fog történni az adókivetés, akkor számomra megfelelő.
Tüttó István: Én is Tarnóczky képviselő javaslatával értek egyet, csak akkor kelljen adót fizetni a garázsok után, ha ott jövedelemszerző tevékenységet folytatnak.
Hajgató Sándor: Kérem, hogy a zártkerti ingatlanon lévő építmények után 1995. évre még ne történjen adókivetés.
Cserti Tibor: A városban jelentős beruházások történnek, mely forrásának megteremtése érdekében szükséges a helyi adó kivetése. A zártkerti ingatlanoknál is van adókedvezmény. A kiskanizsai városrészben csatornázás történt, ezért 1995-96. években adóval nem terhelhetők.
Suhai Sándor: A zártkerti ingatlanoknál is az adó bevezetését a szűkös anyagi helyzet teszi indokolttá, de a kedvezmény megadására itt is lehetőség van.
Palotás Tibor: Az 1. § (5) bekezdését el kellene hagyni, mely az építményekhez a földterületeket rendeli.
Dr. Kerekes József: Ez a meghatározás az adóalany számára kedvező, ha ez eltörlésre kerülne, az azt jelentené, hogy a lehetőséget tágítanánk és még több adót kellene fizetni.
Marton István: Valahol meg kell húzni a határt, kérem a képviselőket fogadják el az előterjesztést.
Suhai Sándor: Dr. Kerekes József képviselő javasolta az 1. § (5) bekezdés b.) pontjából maradjon ki "nem magánszemély tulajdonában álló" szövegrész, ki ért egyet a javaslattal?
10
A közgyűlés 19 szavazattal, 6 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.
Suhai Sándor: Tarnóczky és Tüttő képviselők javasolták a 4. § (2) bekezdésének kiegészítését "Mentes az adó alól a gépjármű tárolására létesített és hasznosított garázs, kivéve ha annak használatából a tulajdonosának, ill. másnak adóköteles jövedelme származik.". Ki ért ezzel egyet?
A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Suhai Sándor: Hajgató Sándor képviselő javaslata, hogy a zártkerti ingatlanokra 1995. évben ne történjen adókivetés. Ki ért egyet a javaslattal?
A közgyűlés 6 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elveti.
Suhai Sándor: Palotás Tibor képviselő kérte, hogy az 1. § (5) bekezdése maradjon ki. Ki ért egyet a javaslattal?
A közgyűlés 1 szavazattal, 23 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elveti.
Suhai Sándor: A 6. § az adó mértékére vontakozóan A és B variációt tartalmaz. Ki ért egyet az A variációval (300 Ft/ma)?
A közgyűlés 19 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Suhai Sándor: Aki egyetért az építményadó rendelettervezettel -az elfogadott módosításokra figyelemmel - kérem szavazzon.
A közgyűlés 24 szavazattal, 1 ellenszavazattal a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
38/1994. rxil.23.1 számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 38/1994. (XII.23.) számú rendelete az építményadóról
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
11
5.) Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlankezelési Intézménye vezetői munkakörének betöltésére (Írásban)
Előadó: Suhai Sándor polgármester
Suhai Sándor: A képviselők az anyagot írásban megkapták, javasolom Vágvölgyi Tamás vezetői megbízatását 1995. március 31-ig meghosszabbítani, ezen álláshelyre a pályázat kiírására az 1995. január 17-ei közgyűlésen kerül sor. Ki ért egyet az előterjesztéssel?
A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) az előterjesztést elfogadja és a következő határozatot hozza:
272/199*. határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ingatlankezelési Intézmény folyamatos működésének biztosítása érdekében meghosszabbítja Vágvölgyi Tamás vezetői megbízatását 1995. március 31-ig, jelenlegi alapilletményével és vezetői pótlékával.
Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 23. § (3) bekezdése alapján, figyelemmel a 77/1993. (V.12.) Korm. számú rendeletben foglaltakra, az Ingatlankezelési Intézmény vezetői állásának betöltésére 1995. január 20-ig írjunk ki pályázatot. A beérkezett pályázatokat 1995. március 31-ig terjessze a közgyűlés elé.
Határidő: 1994. december 30.
1995. január 20. 1995. március 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester
6.) Előterjesztés a Városi Televízió átalakításával kapcsolatos 240/1994. számú határozat végrehajtásának felfüggesztésére (írásban)
Előadó: Suhai Sándor polgármester
Suhai Sándor: Valamennyien tudjuk, hogy a Városi Televízió működtetését, üzemeltetését próbálta szabályozni a korábbi közgyűlés, amikor a közalapítvány keretében való működtetést mondta ki. A közalapítvány üzemeltetési szerződést kötne a dolgozókból alakított kft-vel és egy külső társasággal, a DIPOL-H Kft-vel. Az alapelvet elfogadhatónak, jónak tartom, mert közszolgálati pártatlan televíziózást akart. Ezt szeretnénk a jövőben is megtartani. A 240/1994. számú határozat felülvizsgálatát
12
egyértelmű gazdasági okok tették indokolttá. A közalapítvány alapító okirata elkészült, tehát létrehozása rövid idón belül megoldható. Több gondot jelent a DIPOL-H Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., melynek ügyvezetőjétől kapott levélből megtudtuk (e levél az előterjesztéshez csatolva), hogy a megszavazott 10 millió Ft-os támogatás 15 perces műsoridőre elegendő, ezt nem fogadhatjuk el. Nem szabad megengednünk olyan helyzetet, hogy az évente emelkedő lízingdíjnak és a DIPOL-H Kft-nek jövőben a működtetésben elfoglalandó külcspoziciójának köszönhetően zsarolt helyzetbe kerüljön a város. Ezért kérjük, hatalmazzanak fel bennünket a határozat felülvizsgálatára, olyan módosítására, hogy a közalapítványt hozzuk létre, az első félévben próbáljuk ki a DIPOL-H Kft-t és ennek ismeretében fél év elteltével összegezve hozzuk Önök elé a javaslatot, addigra meg tudjuk szerezni a végleges frekvencia engedélyt a városnak. A második félévben e testület döntése alapján felállhat olyan, a gazdasági számitások alapján működő kft., mely nem abban érdekelt, hogy tőlünk minél több pénzt csikarjon ki, hanem abban, hogy minél több pénzt termeljen és ezáltal a költségeinket csökkentse.
Czobor Zoltán: Mit jelent a határozati javaslatban az, hogy a 240/1994. számú határozat e.) és f.) pontjában meghatározott?
Dr. Henczi Edit: Az intézmény megszüntetésével kapcsolatosan a Polgármesteri Hivatalt terhelő kötelezettségeket jelenti pl. OTP-nél számla megszüntetés, TÁKISZ-hoz változás bejelentése.
Dr. Csákai Iván: Korábban e témában hozott döntést is megalapozottan hoztuk és még is problémák vetődnek fel. Mi a biztosíték arra, hogy most jól döntünk?
Suhai Sándor: Nem tudhatták a képviselők akkor, hogy a DIPOL-H Kft. lízing szerződése kapcsán milyen lízingszorzóval számolhatnak, hisz a korábbi 4 millió Ft-al szemben most várhatóan 7 millió Ft-al kell számolni. A 10 millió Ft-os támogatási összegből 5,5 millió Ft fordítható lízingelésre, mlg a 4,5 millió Ft bérre és adásidőre, tehát módosítani kell. Információm szerint 11,5 millió Ft-ért megvásárolható ez a technika és akkor nem kell négy éven keresztül közel 30 millió Ft-ot fizetni. A megvásárolt technika a közalapítvány tulajdonába kerülne, miénk a frekvencia, a technika, a közalapítvány. Megkérdeztük a DIPOL-H Kft-t, mennyiért üzemeltetné a mi technikánkat. Megszereznénk a (12 órás) végleges frekvencia engedélyt, ebből 6 óra közszolgálati TV lenne, a megmaradó 6 óra kereskedelmi televíziózásra fordítható, melyért a Kft. fizessen nekünk. Mindezt gazdaságilag még meg kell vizsgálni.
Czobor Zoltán: Ha elfogadjuk, hogy visszavonjuk a korábbi határozatunkat, akkor február 28-ig hogy alakul meg a közalapítvány? "Vonja vissza" helyett "függessze fel" szövegrészt kellene használni. Akkor kellene testület elé hozni ismételten e témát, amikor a közalapítvány létrejön, azzal egyidejűleg megszűnik az intézmény.
Dr. Henczi Edit: Ahhoz.a szervezethez, ahova bejelentettük az
13
intézmény megszüntetését, a változtatást is jelezni kell. El tudom képzelni az e.) f.) pontok alapján a határozat végrehajtásának felfüggesztését.
Marton István: Nem kell visszavonni semmit, hanem a határozat hatályba lépését kell február 28-ra változtatni. Ha a lízingszorzók úgy változnak, ahogy elhangzott, akkor 11,5 millió Ft-ért meg kell vásárolni és saját tulajdonként kellene működtetni olyan céggel, amely a leghatékonyabban működteti a vagyonunkat.
Suhai Sándor: Erre ad lehetőséget a fél éves bizonyítás, és ha jobb ajánlatot kapunk, akkor azt fogadjuk el.
Czobor Zoltán: Én is egyetértek, hogy szüntessük meg a lízingelést és vásároljuk meg a technikát, de össze kellene kötni a költségvetés tárgyalásával, mivel nagy összegű kifizetésről van szó. Ha 5-6 millió Ft-os többletigény van, akkor el kell fogadni. A határozati javaslatban olvashatjuk, hogy a felmerült gazdasági problémák miatt nem jött létre a közalapítvány, én ezt nem tudom elfogadni. Kérem vizsgálják meg miért került erre sor, és ennek eredményéről tájékoztatni kellene a közgyűlést. Ha a DIPOL-H Kft. ajánlata rossz, akkor azt ne fogadjuk el, ne kössünk előnytelen szerződést.
Dr. Henczi Edit: A közalapítvány alapító okiratában pontatlanságok voltak (kuratóriumi tagok nevének, lakcímének helytelen megjelölése). Az ügyvéd külön díjért végezné el az alapítványi bejegyeztetést is, az ezzel kapcsolatos megbízást nem írtam alá, az ünnepek után a hivatal dolgozói végzik el a bejegyeztetéssel kapcsolatos feladatokat.
Suhai Sándor: Nem értek egyet Czobor képviselővel két kérdésben sem. Azzal pl., hogy 6 millió Ft-al emeljük meg a támogatást. Ha eszközvásárlásra nincs pénz, akkor támogatásra hogy lenne. Előfordulhat ugyan az a helyzet is, hogy esetleg jövőre már 16 millió Ft lenne az igény. Nem szeretnénk a várost olyan helyzetbe hozni, hogy a közszolgálati televíziózás ürügyén állandóan jelentkező pénzügyi igényeket kellene kielégíteni, ezt nem szabad elfogadni, kérem támogassanak ebben. Alapítunk egy kft-t több millió Ft-ért és bevesszük a dolgozókat pár százezer Ft-al. Most úgy néz ki, hogy az üzemeltetést végző DIPOL-H Kft. tulajdona 95 %-ban, ami azt jelenti, hogy mi a dolgozókra való tekintettel 95 %-ban kedvezményt nyújtunk a DIPOL-H Kft-nek, ez valakinek előnyös lenne, de nem nekünk.
Balogh György: Űgy gondolom minden televízió sikeres működése attól függ, hogy mekkora a nézettsége. Ha a városi Televízió nagyobb nézettséget akar elérni, akkor természetesen közszolgálati televízióként kell műkmödtetnie. Akkor van reklám bevétel, ha nézik azt a TV-t. Zsarolásnak tartom, hogy ezért még pénzt kérnek tőlünk, ugyanis a közgyűlés közvetítését nem mi kértük, hanem a lakosság igényli.
Zsoldos Ferenc: Amikor a Városi Televíziót létrehoztuk - az országban az első tíz között - azzal a szándékkal tettük, hogy
14
közcélokat szolgáljon és valóban a város társadalmát tájékoztassa minden olyan kérdésről, melyet közérdeklődés kísér. A nézettsége lényegesen javult az utóbbi években és ez nem csak az önkormányzat ülésének közvetítése és a sport műsorok miatt van így. Egyetértek azokkal, akik úgy gondolkodnak, hogy ez a város televíziója. Nekünk biztosítanunk kell, hogy ezeket a célokat kedvező gazdasági feltételek között teljesíteni lehessen. Több mint 50 millió Ft-ba került ennek az intézménynek a létrehozása. Javaslom az előterjesztés elfogadását.
Ferenczy Zoltán: Van ahol egyenesben közvetítik az önkormányzat üléseit, ennek technikai feltételei adottak-e Nagykanizsán?
Suhai Sándor: Egyenes adásban való közvetítés egyenlőre nem megoldható, de örvendetes, hogy a palini, kiskanizsai városrészben is tudják a Városi Televíziót nézni, mely adóról sugároz és a TV 1 program mellett fogható.
Marton István: Nem értek egyet Ferenczy képviselő felvetésével, hisz jelenleg közel 13 ezer családhoz jut el a Városi Televízió programja. Pontosan a város lakóinak érdeke, hogy későbbi időpontba kerüljön az önkormányzat ülésének közvetítésre.
Suhai Sándor: Megkérdezem Czobor és Marton képviselőt, hogy fenntartják-e javaslatukat?
Czobor Zoltán: Visszavonom.
Marton István: Én is visszavonom javaslatomat.
Suhai Sándor: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon.
A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
273/1994. számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 240/1994. számú határozat végrehajtását az időközben felmerült gazdasági problémákra tekintettel felfüggeszti és kezdeményezi a Városi Televízió átalakításának ismételt napirendre tűzését.
Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a Televíziót működtető közalapítványt 1995. február 28-ig jegyeztesse be.
A Hivatal végezze el a Városi Televízió átalakításával kapcsolatos felülvizsgálatot, különös tekintettel a gazdasági szempontokra. Annak eredményét és javaslatát - az 1995-ös év I. félévének működtetési tapasztalatait felhasználva - legkésőbb 1995. július 31-ig terjessze a közgyűlés elé.
15
Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a 240/1994. számú határozat "e.)" és Mf.)" pontjában meghatározott, az intézmény megszüntetésével kapcsolatos intézkedéseit vonja vissza.
Határidő: 1994. december 31.
1995. február 28. 1995. július 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester
7.) Előterjesztés a Kossuth téri közúti és a Ligeti utcai gyalogos felüljárók állapotáról (Írásban) Előadó; Suhai Sándor polgármester
Suhai Sándor: Kérem véleményüket, hogy a hld elbontását, vagy új építését tartják fontosabbnak.
Marton István: Az előterjesztés 3. pontja három variációt sorol fel, holott valójában ez egy. Három egyéni választókerületet érint. Véleményem szerint 1 év alatt felépíthető a hld. Az előterjesztésben olvashatjuk, hogy Dr. Farkas János a hld bontási terveinek elkészítésére, a szükséges egyeztetések lefolytatására megbízást kapott. Az utolsó bekezdé arról szól, hogy az útalap terhére évente kiirt támogatás várhatóan 1995. évben is igényelhető lesz. A pályázat benyújtása csak jogerős építési engedéllyel lehetséges. Bármilyen visszafogott is lesz a jövő évi beruházási terv, el kell bontani a régi hidat és meg kell építeni 100 millió Ft-ból az új hidat.
Magyar József: Amíg ez az állapot fennáll, addig az érintett utcáknál jelezni kell a forgalmi változást. A közúti és a gyalogos felüljáró is lezárásra került. A hidon van elhelyezve a KÖGÁZ-nak és a DÉDÁSZ-nak a vezetéke és most a vezeték áthelyezése, ezzel kapcsolatos terveztetés, kiviteleztetés költsége a várost terhelik, holott ennek fordítva kellene lennie. Nem javasolom teljes értékű (50 tonnás) híd megépítését, hanem továbbra is személygépkocsik és gyalogosközlekedés céljára szolgáljon, hisz szerepel a rendezési tervben, a Levente utcában egy másik híd megépítése is, mely a nagyobb teherbírású gépjárművek fogadására is alkalmas. A jelenlegi hidat 1958-ban építették a Dunán lebontott híd szerkezetének felhasználásával. A televízióban láttam egy falut, mely ingyen szerzett be vasszerkezetet és egy fél év alatt elkészült a híd, ilyen lehetőségek kellene nekünk is keresni. A vasút villamosítás előtt állnia kellene a hídnak.
Tüttő Istán: Akik most a híddal foglalkoznak érdeklődtek-e, hogy mások milyen módon, milyen technikával, mennyiért építették volna meg. Pályázatot kellene kiírni, hogy az általunk még nem ismert szerv is nyújthasson be pályázatot és így elképzelhető, hogy kedvezőbb feltételekkel készülne el a híd.
16
Palotás Tibor: A maihoz hasonló teherbírású hidat kellene építeni. Minden ilyen esetben pályázat kiírására került sor a korábbiakban is. Valamilyen bizottságnak kellene kimondania, hogy milyen teherbírású híd épüljön. A terv a negyedév végére elkészülhet, így lehetőség van a központi támogatás igénylésére is és a második félévben megtörténhet a kivitelezés.
Karmazin József: Levélben, majd helyszini egyeztetésen felhívtuk a KÖGÁZ illetékeseinek figyelmét, hogy a híd állapota veszélyezteti az ott elhelyezett középnyomású gázvezeték állapotát. A döntéshez tervezési program szükséges, ezért kértük fel Dr. Farkas Jánost ennek elkészítésére. Magyar képviselő által felvetett hídszerkezet ügyében a KM szakembereihez fordultunk. Véleményük szerint statikailag nem értékelhetők ezek a szerkezetek, melyek korábban hadieszközök voltak, ugyanakkor a jelenlegi hídnál egy-másfél méterrel magasabban lehetne csak elhelyezni, ami további költségeket vonna maga után. A híd tervezését meg fogjuk pályáztatni.
Suhai Sándor: Széles társadalmi összefogással minden lehetőséget meg kell vizsgálni a híd megépítése érdekében. A határozati javaslat a program terveztetése mellett kimondja azt is, hogy a közgyűlés utasítja a polgármestert tegyen meg mindent a híd mielőbbi megoldása érdekében.
Magyar József: Javaslom a határozati javaslat b.) és c.) pontjának megcserélését fontossági sorrend miatt. Szerintem a Csengery és Kisfaludy utca kereszteződésébe lámpákat nem kellene telepíteni a híd megépítéséig, ezzel is költséget takarítanánk meg. Amennyiben a forgalom miatt szükséges lenne, akkor a reggeli és csúcsforgalmi időszakban a rendőrség segítségét kellene kérni.
Suhai Sándor: Egyetértek az elhangzott javaslattal, ne kerüljön oda lámpa elhelyezésre. Amennyiben a b.) és c.) pontokat felcseréljük, az érdemben nem változtat a határozaton, én kiemelten kezelem e kérdést és a január 17-ei közgyűlésen e témában tett intézkedéseimről beszámolok. Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon.
A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) az előterjesztést elfogadja és a következő határozatot hozza:
274/1994. számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kossuth téri közúti és a Liget utcai gyalogos felüljárók állapotának változtatása és a kapcsolódó forgalmi helyzet érdekében a következőket határozza:
17
a.) A közgyűlés jóváhagyja a gyalogos felüljáró forgalomba helyezése érdekében, továbbá a közúti felüljáró leszakadásának elhárítására eddig tett intézkedéseket.
Utasítja a polgármestert, hogy a közúti híd további állagromlásának elkerülése érdekében minden szükséges intézkedést tegyen meg, ezekról a következő közgyűlésen adjon tájékoztatást.
Határidő: 1995. január 17. Felelős : Suhai Sándor polgármester
b.) A közgyűlés döntésének megalapozása érdekében folytatni kell a különböző megoldási lehetőségek kidolgozását, tehát el kell készíttetni a bontási tervdokumentációt, építési programtervet, és mindezeket a már meglévő felújítási tervdokumentációval együtt költségelve a közgyűlés elé kell terjeszteni.
Határidő: 1995. március 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester
c.) A közgyűlés előzetesen dönt arról, hogy az 1995. évi költségvetésben a Kossuth téri közúti és a Ligeti utcai gyalogos felüljárók forgalmi problémáinak megoldása érdekében 8 millió Ft mint ezirányú céltartalék szerepeljen. Az összeg a céltartalék felhasználására vonatkozó szabályok betartásával a közúti híd önsúlyának csökkentése és szerkezetének átmeneti megerősítése, a gyalogos híd biztonságossá tétele, valamint a szükséges forgalomtechnikai beavatkozások céljára használható fel.
Felelős : Suhai Sándor polgármester
Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén az ülést 18.00 órakor bezárja. A közgyűlés következő ülésére 1995. január 17-én (kedden) kerül sor. (Az ülésről hangfelvétel készült.)
Kmf
A £/
\ /
Suhai Sándor polgármester
* /