A városháza (volt megyeháza) a fő tér hangulatát meghatározó barokk stílusban épült 1754-1768 között.
Az olasz építészek által tervezett épület impozáns méreteivel az állandóság és a méltóság érzetét kelti. A főbejárat fölötti erkélyről mondta a fiatal Kossuth első szónoklatát 1831-ben - a koleralázadás idején. Emeleti dísztermét történelmi személyiségek arcképei, fából készített, festett karzat, megyecímer és emléktáblák díszítik.
Az épület északi szárnyának emeletén helyezték el Zemplén vármegye levéltárát. Ennek berendezése műemlék: az országban szinte egyedülállóan őrzi a XVIII-XIX. századi "levelestárak" hangulatát. Itt dolgozott 1816 és 1831 között Kazinczy Ferenc, mint a vármegye főlevéltárnoka.
A városháza hivatali időben, a levéltár bejelentkezéssel látogatható.
A városháza (volt megyeháza) a fő tér hangulatát meghatározó barokk stílusban épült 1754-1768 között.
Az olasz építészek által tervezett épület impozáns méreteivel az állandóság és a méltóság érzetét kelti. A főbejárat fölötti erkélyről mondta a fiatal Kossuth első szónoklatát 1831-ben - a koleralázadás idején. Emeleti dísztermét történelmi személyiségek arcképei, fából készített, festett karzat, megyecímer és emléktáblák díszítik.
Az épület északi szárnyának emeletén helyezték el Zemplén vármegye levéltárát. Ennek berendezése műemlék: az országban szinte egyedülállóan őrzi a XVIII-XIX. századi "levelestárak" hangulatát. Itt dolgozott 1816 és 1831 között Kazinczy Ferenc, mint a vármegye főlevéltárnoka.
A városháza hivatali időben, a levéltár bejelentkezéssel látogatható.
A fénykép 2007 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 2003
www.satoraljaujhely.hu/nevezetessegek
www.vendegvaro.hu